A Magyar Sport Napja: Emlékek a MOL Csapat sztárjaitól

2020. május 06. szerda 11:03

A Magyar Sport Napján Hosszú Katinkát, Szilágyi Áront, Herczig Norbertet, Babos Tímeát és Fucsovics Mártont kértük fel, hogy idézzen fel egy meghatározó sportemléket.

145 évvel ezelőtt, 1875. május 6-án rendezte meg a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét, amelynek a mai Szabadság téren állt, erődszerű katonai épület, az Újépület adott otthont. A történelmi dátum talán feledésbe merült volna, de 2000-ben a magyar kormány május 6-át a Magyar Sport Napjának nyilvánította.

(Kell még trivia? Semmi gond: Gulácsi Péter, a magyar labdarúgó-válogatott kapusa pont ezen a napon született 1990-ben, sőt a háromszoros olimpiai bajnok pólókapitányt, Kemény Dénest is május 6-án választották be a vizes sportok Hall of Fame-jébe 2011-ben.)

Hosszú Katinka és a hazai arany

A jeles nap alkalmából a MOL Csapat sztárjait kérdeztük, melyik volt számukra akár a legelső, akár a legjelentősebb, akár a számukra legfontosabb sportjelenet, amit fel tudnak idézni.

 
"Elképesztő, mennyi versenyen indultam az elmúlt több, mint huszonöt évben, szinte minden hétvégére jutna legalább egy jelentős verseny ha jobban belegondolok” - mondta mosolyogva Hosszú Katinka. “Kezdetekben a korosztályos bajai háziversenyeken, megyei és országos megmérettetéseken indultam, aztán az ifjúsági-, majd felnőtt Európa- és világbajnokságokon, olimpiákon, világkupa sorozatokon és ISL versenyeken folytattam a versenyzést világszerte" - mutatott rá Katinka, hogy neki aztán tényleg van miből választania, ha a legjelentősebb eseményre kell ráböknie.

Az összes fenti versenyt beleszámolva egyértelműen a 2017-es, budapesti világbajnokság volt a legmeghatározóbb élmény számomra. A Duna Aréna varázsa, magyar emberek szeretete és szurkolása olyan erővel bírt, amit eddig még egyik versenyen sem tapasztaltam. "Kevés sportolónak adatik meg, hogy ekkora tömeg előtt, ráadásul hazai pályán állhasson dobogóra. Nekem többször is sikerült, amire ha bármikor visszagondolok, a hideg is kiráz."

Babos Timi és a piros nadrág

A MOL Csapat soproni klasszisa sem panaszkodhat, ha érmekről és kupákról van szó, a háromszoros páros világbajnok, háromszoros Grand Slam-győztest teniszező folyamatosan újraírja a magyar tenisztörténelmet, de amikor megtaláltuk a kérdésünkkel, egészen meglepő sztorit villantott elő.

 
Úton a piros nadrág felé
 
“Tizenkétéves lehettem, amikor az eset történt. Akkoriban már mindenki menő cuccokban játszott, kivéve engem, mert én egy térd alá érő, piros kosarasgatyában léptem pályára, amit anya minden áldott este kézzel kimosott” - idézte fel a másfél évtizedes történetet Timi.

“Ebben játszottam az országos bajnokságon is, ahol a döntőben a ranglista második helyezettje ellen léptem pályára. Kiöltöztem, ahogy kell: márkás pörgős szoknya, hozzáillő felső, satöbbi." Amikor elvesztettem az első szettet, sírva kértem anyukám, hogy nagyon gyorsan hozza a piros gatyámat. A “mezcsere” után aztán már gémet sem veszítettem- mondta széles mosollyal Timi. “Hiába, minden fejben dől el, és az ördög a részletekben rejlik.”

Szilágyi Áronka és Domonkos bácsi

A MOL Csapat kétszeres olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok kardvívó világklasszisa sem áll éppen rosszul érmekből, de amikor egy meghatározó pillanatot kellett kiválasztania, nem saját sikerei közül választott egyet.

 
“Tízéves voltam a 2000-es olimpia idején, mégis úgy emlékszem a sydney-i játékokra, mintha tegnap történt volna. Akkor már vívtam, és hatalmas lökést adott az olimpia hangulata, és a magyar sportolók sikerei. Ez volt az első olimpia, amit végig követtem, és felejthetetlen élmény volt látni a kajak-kenusok, vagy a pólóválogatott győzelmeit” - mondta Áron.

“Fiatal vívóként persze a pást történései kötöttek le leginkább, soha nem felejtem el Nagy Tímea csodálatos menetelését a győzelemig, de ifjú kardvívóként ugyanilyen erősen él bennem Ferjancsik Domonkos versenye is. "Ahogy a kardcsapat, úgy végül Domonkos sem szerzett érmet, de kard egyéniben végig volt magyar versenyző, akinek lehetett drukkolni [Ferjancsik végül a 4. helyet szerezte meg, a kardcsapat pedig 5. lett - a szerk.], és ez már elég volt ahhoz, hogy rabul ejtsen az olimpiai vívóversenyek hangulata” - mondta Áron, aki nem sokkal később személyesen ejtette rabul az olimpiák kardvívó versenyeit, hiszen 2012-ben és 16-ban is az övé lett a kardvívók egyéni aranyérme.

Herczig Norbi és Lancia Delta Integrale

“Csaknem harminc éve történt, de ma is pontosan emlékszem, mikor és hol dőlt el, hogy ralipilóta leszek” - mondta múltba révedő tekintettel Herczig Norbi, a MOL Racing Team négyszeres abszolút magyar bajnok, Európa-bajnoki 5. pilótája.

 
“1993-ban, életem első raliversenyén történt, hogy megpecsételődött a sorsom. A legendás Salgó-rali egyik ikonikus szakaszán, a kisterenyei gyorsasági szakaszon nagyon jó helyen álltunk a pálya mellett. Ott ácsorogtunk, ahol a körgyorsasági szakasz visszaér a 21-es útról, és itt láttam először a legendás Ranga Lászlót, ahogy a marlborós festésű Lancia Delta Integralét vezeti."Álltunk a domboldalon, és azonnal rabul ejtett, ahogy hörögve-csörögve-csattogva megérkezett elénk Ranga Laci torinói rendszámú Lanciája” - idézte fel a “szerelem első látásra” pillanatát Norbi.

“Egyébként elég erős volt a mezőny, hiszen itt láthattuk Ifj. Tóth János Celicáját is (a ralibolondok közül biztosan sokan emlékeznek a rendszámára is, hiszen sokan csak CUG-ként emlegetik a CUG-407 rendszámú versenyautót), ami azért volt nagy szó, mert azzal a géppel pár évvel korábban még Juha Kankkunen versenyzett a rali világbajnokságon” - merengett Norbi.

Fucsovics Marci és a Legek

A MOL Csapat teniszklasszisa nem igazán tudott egy dologra rábökni, inkább mindegyik kategóriában jelölt egy eseményt. Jöjjön tehát egy legelső, egy legfontosabb, egy legemlékezetesebb és egy legmeghatározóbb jelenet Fucsovics Marci pályafutásából.

 
“Az első nem is lehet más, mint a 2010-es wimbledoni junior győzelem, hiszen már kisgyerekként is imádtam Wimbledont. Az, hogy a centerpályán szerepelhettem, és a nevem örökre ott is marad az All England Lawn Tennis Clubban, mint győztesnek, felejthetetlen eredmény” - kezdte Marci.

“A legmeghatározóbb a Roger Federer elleni három mérkőzésem, mert ezeknek köszönhetően egyre jobb és jobb játékossá váltam. Ő segített rájönnöm, hogy mi kell ahhoz, hogy minél magasabb és magasabb szintre lépjen az ember.”

“Legemlékezetesebb a 2018-as genfi ATP-győzelem. Ezzel az ATP történetébe is bekerültem, és Taróczy Balázs után én lehettem a következő magyar játékos, akinek ez sikerült. Óriási büszkeség!”

“A legfontosabb pedig az idén februári Davis Kupa-győzelem, aminek köszönhetően Magyarország ott lesz a 2020-as Davis Kupa-döntőben” - vonta le a koklúziót Marci, aki korábban elmondta, a válogatottban valahogy mindig kettőzött erővel küzd. 

A Davis Kupában még többre vagyok képes, mint az ATP-touron!

Fucsovics és Babos Tímea tavaly szeptemberben közölték: nem kívánnak együttműködni az MTSZ-szel, mindaddig nem adják a nevüket egyetlen az MTSZ-hez köthető eseményhez, versenyhez, amíg a szövetség működésében nem lesznek jelentős változások, a vezetőség nem változtat a játékosokhoz való viszonyán és jelenlegi szakmai koncepcióján.

MOL Sportágak
MOL Csapat