Szilágyi Áron a Vk-éremnek örül, de azért van hiányérzete

2017. november 07. kedd 16:55

A világbajnokság óta pihenő vívóknak is elkezdődött a szezon, az algíri Világkupa-futamon Szilágyi Áron csapatban bronzérmet szerzett, egyéniben viszont már a nyolcaddöntőben kiesett. Az okokról, formaidőzítésről, a zsűri megnövekedett szerepéről beszélgettünk kardvívó olimpiai bajnokunkkal.

Szilágyi Áron felemás érzésekkel gondol vissza az algíri szezonnyitó Világkupára, de nagyon örül, hogy a csapattal újra érmet tudott szerezni. Kardvívó olimpiai bajnokunk a tőle megszokott önkritikával, de ezúttal kicsit a körülményekről is szót ejtve értékelt a MOL-csapatnak.

“A szezonkezdés mindig kicsit a próbálgatásról szól, az első versenyeken mindenki próbálja kialakítani a stílusát, és szokja a versenykörülményeket a holtszezon után” - kezdte értékelését Szilágyi.

 
London és Rió olimpiai bajnoka egyéniben a nyolcaddöntőben búcsúzott, csapatban viszont bronzérmet szerzett. Elmondta, előbbi miatt kicsit szomorú, utóbbival viszont elégedett, hiszen annyira kiegyensúlyozott a mezőny, hogy az éremhez mindig kiváló teljesítmény szükséges.

Egy nagy skalp azért az övére került

“Voltak pozitívumok a vívásomban az egyéni versenyen is, például sikerült legyőznöm régi nagy riválisomat, a sportág legendás alakját, Aldo Montanót” - mondta Szilágyi a meggyőző, 15-10-es győzelméről. “A következő körben aztán jött egy dinamikus, nagyon jó napot kifogó francia vívó, Boladé Apithy, aki egy elég furcsa asszóban legyőzött. Amellett, hogy ellenfelem jól vívott, az is kellett a vereséghez, hogy nem tudtam alkalmazkodni a zsűrizéshez.”

Aki ismeri Szilágyi Áront, az tudja, kardvívónk először mindig magában keresi a hibát, és ritkán foglalkozik a körülményekkel, ezúttal azonban a szövetség beszámolója is kitért rá, hogy mindkét fél meglepően sokat foglalkozott a zsűrivel.

“A konvencionális szabálykönyv sokat változott, a szabályrendszert és a bíráskodást próbálják a sportág változásaihoz igazítani, hiszen évről évre máshogy is mozognak a vívók. Különösen igaz ez egyébként a kardvívásra.  Sajnos ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a zsűrizésben egyre több a szubjektív elem, és bár az Algírban tapasztalt folyamat még bőven visszafordítható, véleményem szerint rossz irányba indult el a bíráskodás” - magyarázta Szilágyi. “A legnagyobb gond az, hogy inkonzisztens volt a zsűri szabályértelmezése. Az egyik támadásnál így ítéltek, a másiknál úgy, és ezt nagyon nehéz egy asszó közben lekövetni.”

Inkább itt kapjunk ki tőlük, mint Lipcsében

A csapatversenyt nemcsak a bronzérem miatt érzi sikeresnek Szilágyi, hanem azért is, mert olyan nagyszerű csapatokat is legyőztek a mieink, mint például az amerikai, amelyet imponáló magabiztossággal, 45-36-ra vertek a negyeddöntőben.

“Ahogy említettem, a vívás, de különösen a kardvívás mezőnye roppant kiegyensúlyozott lett. Hogy mást ne mondjak, a németek például csak a 7. helyen álltak a verseny előtt a ranglistán, mégis érmet szereztek Algírban. Rengeteg a jó csapat, ezért is mondom, hogy az éremmel alapvetően mindig elégedettek lehetünk.”

Szilágyi korábban azt nyilatkozta a MOL-csapatnak, a mostani kardcsapat talán az elmúlt évtized legjobbja, és ezt bizonyítja, hogy a lipcsei világbajnokságon döntőt, az első Világkupa-versenyen pedig elődöntőt vívhattak. Az is igaz ugyanakkor, hogy mindkét versenyen becsúszott egy nagyarányú vereség is.

 
“A két eset teljesen más. A világbajnoki fináléban a koreaiak úgy vívtak, hogy nemcsak mi, de senki nem tudta volna legyőzni őket. Azon a napon ők voltak a világ legjobb csapata, ezt el kellett fogadnunk. Algírban, az olaszok elleni elődöntő [amit végül 45-34-re veszítettek el a mieink] más volt, 30-ig fej-fej mellett haladtunk, ám ott becsúszott 2-3 olyan asszó, ahol nem koncentráltunk eléggé, és ezen elment az összecsapás.”

“De ahogy egymásnak is mondogattuk, inkább itt kapjunk ki tőlük, mert a fontosabb párharcot, a világbajnoki elődöntőt mi nyertük meg egy tussal Lipcsében” - tette hozzá Szilágyi, aki azon a mérkőzésen elképesztő hátrányból (40-34) hozta fel a csapatot, és Luca Curatoli 11-4-es legyőzésével a döntőbe kaszabolta a mieinket.

Jön az OB és a hazai világkupa

A kardvívó mezőnyre november végén országos bajnokság vár, után pedig december elején Győrbe költözik a sportág színe-java, hiszen ott rendezik a Világkupa-sorozat második állomását, a Gerevich-Kovács-Kárpáti versenyt.

“Hazai verseny lévén ez egy kicsit közelebb áll a szívemhez. Őszintén szólva örülök is neki, hogy nem ez volt az első verseny, mert így lehetőségem lesz a hibákból tanulni, és javítani a vívásomon. Szeretnék a következő versenyeken a legjobb formámban vívni.”

Szilágyi elmondta, december elejéig még bőven van min dolgozni. “Négy hét van, hogy elérjem a csúcsformát, ennyi éppen elég is lesz. Stabilabbá szeretném tenni a vívásomat, és el kell kapnom a fonalat, hogy ne zökkenthessen ki se az, ha egymás után más stílusú vívókkal kell megküzdenem, se a zsűri esetleges téves ítéletei.”

MOL Sportágak
MOL Csapat