Márpedig ha Lubics Szilvi ultrafutni akar, akkor fog is

2019. augusztus 06. kedd 11:39

A betervezett versenyről, az Ultra Gobiról kitiltották a külföldi futókat, de Lubics Szilvia nem akarta hagyni veszendőbe menni a háromhónapos felkészülést, és már meg is van, hol fut helyette.

Ismerjük Lubics Szilvia eltökéltségét és küzdeni tudását, de a MOL Csapat ultrafutó klasszisa ezúttal még minket is meglepett. Péntek délután vált rémhírből ténnyé, hogy az Ultra Gobi szervezői nem engednek külföldi futókat rajthoz állni, így Szilvia minden előkészületekbe fektetett fizikai és anyagi ráfordítása veszélybe került. Ez az állapot pontosan másfél napig tartott.

A sivatag nem tudta, a kínai hatóságok legyőzték Lubics Szilvit

A hét közepén beszélgettünk egy nagyot Lubics Szilvivel, aki roppant izgatottan, de érzése szerint tökéletesen felkészült állapotban várta az év egyik fő ultrafutó eseményét, az Ultra Gobit.

“Elvettek tőlem egy álmot, és a péntekem még a sokk kezelésével telt. Aztán felmentem a szobámba, rámeredtem az összecsomagolt bőröndökre, és azt mondtam: Én ezt nem pakolom ki!- mondta a MOL Csapatnak Szilvia.

“Olyan mennyiségű munkát fektettem a felkészülésbe, hogy ezt egyszerűen nem hagyhattam veszendőbe menni. Mivel az anyagi ráfordításunkat a szervezők megtérítik, elkezdtem másik versenyt keresni. Olyat, ami megmozgat bennem valamit, amiért tudok lelkesedni, és szerencsére rá is bukkantam a megfelelő versenyre.”

Irány a Cascade-hegység!

“A Bigfoot 200 nevű versenyt Washington államban, az USA nyugati partvidékén található Cascade-hegységben rendezik. Az Ultra Gobihoz hasonlóan ez is nonstop verseny (csak ilyeneket kerestem, hiszen a felkészülésemet is ilyen típusú versenyre lőttük be), a táv 330 kilométer, ami 70-nel kevesebb, mint a Gobi lett volna, cserébe viszont van benne 13.800 méter szintemelkedés, a szintidő pedig 105 óra. Más szóval könnyebb biztosan nem lesz” - tette hozzá széles mosollyal Szilvia.

“Más különbség is van a két verseny között, például itt tizennégy ellenőrző pont van, ezek közül hatnál lesz alvási lehetőség is, viszont szemben az Ultra Gobival itt nincsenek vízpontok, nekünk kell forrásokból és patakokból pótolnunk a folyadékot. Remélem, sikerül a rajtig, ami egyébként pont aznap van, mint a Gobié lett volna, szereznem víztisztítós kulacsot” - mondta Szilvia, aki hozzátette, a többi felszerelésén is bőven kellett variálnia.

“Muszáj volt könnyíteni a hátizsákomon, mert óriási szintkülönbséget kell leküzdeni, és nagyon nem mindegy sem felfelé, sem lefelé, hogy hány kilót cipelek a hátamon. A Bigfooton az ellenőrzési pontokon van főtt étel, ezért csak a frissítőket kell előre küldenem, és úgy döntöttem, nem viszek hálózsákot sem. Az a másfél kg is nagyot sokat tud számítani a lábaknak, ha folyamatosan felfele kaptat, vagy ereszkedik le egy hegyről.”

Volt más gond is

“Természetesen a verseny már hetek óta betelt, de a két, a Gobin szintén hoppon maradt cseh futóval együtt leírtuk a szervezőknek, mi történt, és végül elfogadták a jelentkezésünket. Vasárnap megérkezett a visszaigazolás, hogy mehetünk, ami azt jelenti, hogy az általában másfél-két hónapnyi szervezést szűk másfél nap alatt lezavartuk, és kedd hajnalban már szállok is fel a repülőre” - mondta Szilvia.

“Azért jó, hogy a két cseh futóval utazunk együtt, mert a költségek egy részén, például az autóbérlésen tudunk osztozni. Lesz 2-3 napom akklimatizálódni is, rá tudok pihenni a versenyre, ami nem is árt, mert nagyon keménynek néz ki a Bigfoot 200. Aztán a verseny után egy nappal már jövök is haza, úgyhogy tényleg elmondható, hogy a kutyafuttában végigcsinált szervezésben minden optimálisan jött ki. A többi már csak rajtam múlik” - tette hozzá izgatottan Szilvia.

MOL Sportágak
MOL Csapat