“Két meccsen három pont jó eredmény egy olyan erős csapattal szemben, mint Montenegró. Vezetjük a csoportot, egy győzelem kell, és kijutunk az Eb-re. Ezek a legfontosabb dolgok, de persze én is láttam a gondokat” - mondta Chema Rodriguez kapitány, amikor a férfi kézisek Eb-selejtezőjének legfontosabb meccsei után felcsörgettük.

Való igaz, a mieink győztek Podgoricán, hazai pályán pedig döntetlent játszottak a montenegróiakkal, vezetjük a csoportot és Szlovákia ellen nemcsak az Eb-kvótát, hanem a csoportelsőséget is bebiztosíthatja a férfi válogatott. De most beszéljünk egy kicsit azokról a bizonyos gondokról, amiket Chema is említett.

Elfogyunk a végére?

Montenegróban és Tatabányán sem a miénk volt a meccsek utolsó harmada, ebben a szakaszban komoly hátrányból engedtük felkapaszkodni az ellenfelet, és ha hozzácsapjuk a világbajnokság utolsó meccsét, ahol csak a legvégén csúszott ki a kezünkből az elődöntő, kirajzolódik egy kép.

 

A meccsek végét nem tudjuk uralni (fotó: Montenegrói Kézilabda Szövetség)

“A horvátok elleni meccset nem venném ide, teljesen más történet gyakorlatilag minden szempontból. A két montenegróiak elleni meccs között is bőven vannak különbségek, de az tény, hogy hasonlóan alakult a meccs hajrára. Csak idegenben meg tudtuk őrizni a hidegvérünket, itthon viszont nem.”

“A montenegrói meccset megnyertük, és őszintén szólva azzal olyan sok bajom nem is volt. Kimaradt néhány lehetőség, erőre kapott a saját szurkolói előtt jól küzdő ellenfél, de jobbak voltunk és végül megérdemelten nyertünk. A tatabányai meccsel kapcsolatban sem az a bajom, hogy kimaradtak a helyzeteink, mert ez előfordult.”

“Az viszont nagyon nem tetszett, hogy helyzeteket sem tudtuk jól kialakítani, aztán a lövésekből még a kaput sem találtuk el. Ez fenyegető, és meg kell találnunk az okát!”

“Ha jól véd az ellenfél kapusa, azt abszolút el tudom fogadni. Ha kimarad egy ziccer, azzal sincs baj, mert ha már kialakult a ziccerhelyzet, akkor jól tettük a dolgunkat abban a támadásban. Az viszont nem fér bele, hogy fejetlenül ellövöldözzük a labdákat, és az ellenfél kezébe adjuk a lehetőséget. Tudom, tenisz szakkifejezés, de kölcsönveszem: ha túl sok ki nem kényszerített hibát vétesz, egy ilyen erős ellenfél biztosan megbüntet érte” - magyarázta a kapitány.

Megvan a magyarázat rá

“Az olimpia utáni szezonban a legrosszabb kézilabdázónak lenni” - mondta nevetve az egykori világklasszis irányító. “Ez a selejtezőről kijutó csapatok játékosaira különösen igaz, hiszen nekik a januári világesemény után még egy kőkemény selejtezőtornát is le kellett játszaniuk, aztán egész nyáron készültek a játékokra, ami után már kezdődött is a klubszezon.”

 

Jönnek a fiatalok (fotó: MKSZ/Cseh Péter)

“Teljesen egyetértek azzal, amit Máté mondott neked: ha másfél éve megszakítás nélkül játszol, az már önmagában brutális terhelés, hát még most, a szezon végéhez közeledve. Mindenkinek itt fáj, ott szúr, sérülések és betegségek jönnek elő, szóval nem egyszerű feltölteni az akksikat menet közben” - mondta Chema.

“Ezt nem csak mi érezzük a bőrünkön, elég csak a márciusi ablakban lejátszott meccseket megnézni: Hollandia otthon kapott ki Feröertől, a németek az osztrákokkal, a portugálok a lengyelekkel nem bírtak, úgyhogy jól látható, az elitmezőnyben is emberek játsszák a játékot, akiknek végesek a tartalékaik.”

A fiatalokkal minden oké

Ancsin Gábor már visszavonult, hasonló gondolatokat forgat a fejében Mikler Roland és Lékai Máté is (bár két utóbbi még a kapitány rendelkezésére áll), így felértékelődik minden tétmeccs, ahol fiatal játékosokat lehet tesztelni. Chema nem is vesztegette az időt.

 

Kicsit már minden meccsen Los Angelesre készülünk (fotó: MKSZ/Cseh Péter)

“Oncsa (Ónodi-Jánoskúti Máté) már nem számít újoncnak, de feltétlenül fiatal és nagyon tehetséges. Kedvelem a karakterét, nagyon tetszik, hogy vállalja a felelősséget, pedig Zoran [Ilic] sérülése miatt szinte egyedül kellett idegenben elvinnie a jobbátlövő posztját. Tóth Peti is átesett a tűzkeresztségen, nem is akárhogy, hiszen 4000 montenegrói szurkoló előtt lépett először pályára, és jól teljesített.”

“Összességében elégedett vagyok a fiúkkal, mindenki fejlődik, teszi a dolgát és ennek a válogatott látja majd a hasznát. "A szellemiség a csapaton belül a régi, a fiúk mindig örülnek, ha újra találkoznak az edzőtáborokban, és szerencsére nem hajt a tatár senkit. A ciklus elején vagyunk, mi is kíváncsian várjuk, hogy alakul a játékosaink sorsa a klubjukban” - tette hozzá Chema.