Marco Rossi: Újfajta nyomás nehezedik ránk 2023-ban
2022. december 30. péntek 13:26
A 2019-es év végén egy feszült, kicsit dühös és rendkívül csalódott Marco Rossival ültünk le beszélgetni. Hetekkel voltunk a selejtezők zárása után, de a kapitány még nem tért napirendre a Walesben és Horvátországban nyújtott teljesítmények miatt, és nem titkolta, hogy a lemondás is megfordult a fejében. A 2022-es év végén egy mosolygós, rendkívül boldog és elégedett Marco Rossi ült le velünk beszélgetni a MOL Campuson.
Sok minden történt az elmúlt három évben, ugyan az Eb- és vb-selejtezőkben nem jártunk sikerrel, mégis kint voltunk egy Európa-bajnokságon, ahol kiválóan szerepeltünk, a Nemzetek Ligájában bemutatott frenetikus menetelésre pedig idén azzal tettük fel a koronát, hogy hajszál híján megnyertük a legnehezebb csoportot.
“Az volt a legnagyobb bajom azzal a két 2019-es meccsel, hogy feladtuk őket. Ezt nem fogadtam el soha egyetlen csapatomtól sem, de szerencsére már nem is kell, mert a magyar válogatott mára eljutott oda, hogy soha nem adja fel”
- mondta széles mosollyal Marco Rossi.
“Voltak azóta személyi változások is a válogatottban, de nem az egyes játékosok a fontosak, hanem a csapat. És szerintem 2019 óta a legnagyobb változás az, hogy most sokkal inkább csapat vagyunk, mint három évvel ezelőtt.”
Minden képzeletet felülmúló 2022
A magyar válogatott Nemzetek Ligájában nyújtott produkcióját nem lehet felülértékelni. A mieink az Európa-bajnoksághoz hasonlóan az NL-ben is a legnehezebb csoportba kerültek, de ezúttal nemcsak ijesztgette az óriásokat, hanem el is kapta őket. Az angolok és a németek legyőzése után egy hajszál választott el minket a csoport első helyétől és a vele járó négyes döntőtől, összesítésben pedig a nyolcadik helyen zárta a teljes európai mezőnyt felvonultató sorozatot.
Marco Rossi többször is elmondta, a legfontosabb célja, hogy nyomot hagyjon a magyar labdarúgás történetében. Ez a cél vitán felül teljesült, és ilyenkor mindig felmerül a kérdés: hogyan tovább?
“A lehetetlent kell célba venni, és akkor az ember soha nem lesz motiválatlan”
- mondta nevetve a kapitány. “Három éve a Nemzetek Ligája harmincegyedik helyén zártunk a harmadik vonalban, idén pedig két osztályt lépve a nyolcadikon, azaz huszonhárom helyet ugrottunk előre. Olyan mérföldköveket hagytunk magunk mögött, mint Anglia és Németország idegenbeli legyőzése, de az általam legtöbbre tartott egykori edzőim megtanítottak egy nagyon fontos dologra.”
“Marcelo Bielsa és Mircea Lucescu is azt mondták, a futballnak nincs múlt ideje, csak jelene. Minden óriási siker, legyen az bármekkora, a következő meccsig fontos, és ezt egy edzőnek különösen a fejébe kell vésnie. Hiába szép és jó minden az egyik napon, a következőn már jöhet egy katasztrófa, ahol minden összeesküszik ellened, és máris egy rossz csapat rossz edzője vagy.”
“Magyarországon, ahol a szurkolók nagyon odaadóan szeretik a csapatukat, ez különösen igaz. Magasra tettük a lécet, s ezzel az elvárás is igencsak megnőtt velünk szemben, de korábban is mondtam, hogy igyekszem büszkeségnek felfogni a ránk nehezedő nyomást.”
Az újfajta nyomás: az esélyesség terhe
A fent elmondottak alapján nem meglepő, hogy a kapitány már a következő feladatokra koncentrál, és van is mire, hiszen 2023 márciusa és novembere között jönnek az Eb-selejtezők - Szerbia, Bulgária, Montenegró és Litvánia ellen -, arról nem is beszélve, hogy egy komolynak tűnő szerkezeti problémát is orvosolnia kell az olasz szakembernek.
“Az Eb-csoportunknak már egy újfajta nyomással, az esélyesség terhével futunk neki. Az idei eredményeink alapján sokan gondolják úgy, hogy ezt a csoportot kirázzuk a kisujjunkból, de én csak nevetek ezeken a véleményeken. Emlékezzünk csak az Albánia elleni mérkőzésekre, ahol mindenki győzelmet várt tőlünk, pedig csupa topligás játékossal felálló ellenféllel találkoztunk."Azt azonban nem tagadom, hogy én is rendkívül csalódott lennék, ha nem sikerülne odaérnünk az első két hely valamelyikére.”
Többször felmerült már a téma, hogy a magyar csapat játéka jobban érvényesül, ha nem neki kell irányítania a játékot, és bizony előfordult, hogy gyengébb játékerőt képviselő csapattal szemben nem alakult jól néhány meccs. A selejtezőcsoportban több olyan ellenfél is lesz, akikkel szemben elvárás a győzelem, sőt a domináns játék is. Menni fog?
“Sokszor megkapom azt a kérdést, hogy miért játszunk jobban az erősebb válogatottak ellen, mint a velünk azonos, vagy alacsonyabb polcon lévőkkel. Ha nem is értek egyet teljesen magával az állítással, az események azt mutatják, van benne valami, és ennek véleményem szerint mentális oka van. Ha egy erős csapattal játszol, a teljesítményed kerül a fókuszba, hiszen ha jó játékkal ki is kapsz, nincs nagy dráma."Ha viszont olyan ellenféllel találkozol, akivel szemben elvárás a győzelem, akkor az eredmény lesz a legfontosabb, nem a teljesítmény. Ez sokszor kapkodást, rossz döntéseket eredményez.”
“Most egy olyan csoportba kerültünk az Eb-selejtezőkön, amit sokan könnyűnek vélnek, és ezzel nem az a legnagyobb baj, hogy nincs igazuk, hanem az, hogy a fenti fontossági sorrenddel fenyeget. Pedig nekünk kizárólag arra kell figyelnünk, hogy jó teljesítményt nyújtsunk, mert meggyőződésem, hogy ha így lesz, ki fogjuk tudni harcolni a célunkat.”
Egy vezér és egy kilences
Ennek a mentális feladatnak a leküzdése sokkal könnyebben megy, ha a kapitány meghosszabbított karja a pályán van. Az öltöző és a csapat vezére, Szalai Ádám azonban bejelentette a visszavonulását, ami nemcsak a csapat lelki erejére nézve csapás, de a formációt tekintve is komoly nehézség. Ki lesz vajon a középcsatár?
“Az öltöző vezérét nem én jelölöm ki, ez a csapat belügye. Vannak olyan futballistáim, akik rendelkeznek az ehhez szükséges tulajdonságokkal, és nagyon remélem, hogy lesz, aki igazi vezérré növi ki magát. Erre nincs igazán ráhatásom, ezért inkább a probléma másik felére koncentrálok.”
“Az biztos, hogy Szalai Ádámot egyszemélyben nem tudja pótolni senki, ezért az egész csapatnak változtatnia kell.
"Természetesen a stábbal próbáljuk megtalálni a legjobb megoldást, és úgy látom, a közeljövőben három opció közül kell majd választanunk. Először is ott van Ádám Martin, aki sportemberként és játékosként is jól illik a csapatunkba, ám kicsit még erősödnie kell, és persze számolunk Németh Andrással is. Remélem, játékpercekhez jut, mert csak akkor tud segíteni nekünk, ha játékban van” - mondta a nemrég csapat nélkül maradó csatárról a kapitány.
“A lehetőségek között természetesen ott van a hamis kilences is, sőt ezt már láthatták is a szurkolóink. Sallai Roland képes ezen a poszton is jó teljesítményt nyújtani, de ahogy említettem, ehhez az egész csapatnak változtatnia kell.”
Rossi hozzátette, nagy hiba lenne, ha a csapat nem lenne képes többféle formációban, más-más játékosokkal a kulcspozíciókban játszani, illetve alkalmazkodni az adott ellenfélhez.
“Csak nagyon kevés olyan edző van a világon, aki megengedheti, hogy ne is nézze, ki az ellenfél. Ők a Real Madrid, a Liverpool vagy a Bayern München kispadján ülnek”
- mondta vidáman a kapitány. “Nekünk, többieknek ez nem adatik meg, így minden mérkőzésen az ellenfél erősségeinek és gyengeségeinek pontos ismeretében kell összeállítanunk a csapatot, illetve megalkotni a taktikát. Nincs ezzel baj, főleg akkor nem, ha sikerrel alkalmazkodunk.”
A beszélgetésre a világbajnokság negyeddöntői közben került sor, pár szót váltottunk magáról a tornáról is, és a kapitány elmondta, a meccseket nézve ő is eljátszott a gondolattal, hogy lenne keresnivalója a magyar csapatnak a mezőnyben.
Rossi jósnak sem utolsó, bár azt bevallotta, hogy a brazilok vb-győzelmét várta, de a favorit kiesése után egy kicsit a horvátoknak kezdett szorítani (“nagyon tetszik, amit csinálnak”). A kapitány szerint egy döntőt lehetetlen megtippelni, de elmondta, véleménye szerint az Anglia-Franciaország negyeddöntőből továbbjutó csapat lesz a finálé egyik résztvevője. Ez végül így is lett, bár a franciák végül nem tudták legyőzni Argentínát.
