“Hosszabbra terveztük” - sóhajtott nagyot a női röplabda-válogatottat az Európa-bajnokságról hazaszállító gépről leszállva Bozóki-Szedmák Réka, a győzelem nélkül hazatérő magyar csapat kapitánya.

Az Európa Ligában nyáron bronzérmet szerző válogatottunk Európa-bajnoki céljairól a szövetség elnökével, a csapat kulcsemberével és a szövetségi kapitánnyal is beszélgettünk. Megalapozottnak tűnt a remény, hogy harcban lehetünk a továbbjutást érő első négy hely egyikéért, ami szinte biztosan világbajnoki szereplést is ért volna Alessandro Chiappini csapatának. Nem így alakult.

 

Megélt sok szép pillanatot is a fiatal magyar csapat (fotó: Hunvolley)

“Büszkék vagyunk, hogy az Európa-bajnokságon képviselhettük a hazánkat, egy ilyen fiatal csapattól ez szép eredmény! De érezzük a súlyát, hogy sajnos a nyerhető meccseken játszottunk gyengébben, míg a sztárcsapatok ellen kifejezetten jól ment. Ezen ment el a továbbjutás, és sajnos nagyon úgy néz ki, hogy a vébé is” - mondta szomorúan a cséká.

Minden rosszul jött ki

Bozóki-Szedmák egy korábbi beszélgetésünkben is kitért rá, hogy hihetetlen peches volt a sorsolásunk, ami a világbajnoki szereplésünket is veszélybe sodorta, hiszen közvetlen riválisainknak sokkal könnyebb csoportokban kellett pontokat gyűjteniük, vagy védeniük.

A sorsolásra nincs hatásod, el kell fogadnod, hogy a legnehezebb csoportba kerültél. "Nem is volt ezzel semmi gond, az első két meccsünkön abszolút felszabadultan, nyomás nélkül játszhattunk, és két elitcsapat ellen is megmutattuk, hogy nem turistának jöttünk” - utalt rá, hogy a lengyelek és a törökök ellen is tudtunk ráadásba nyúló szettet játszani. Igaz, mindkét meccset 3-0-ra elveszítettük.

Az első két fordulóban sok minden történt a csoportunkban, az előzetesen várt erőviszonyokat tekintve felborultak a dolgok, és sorsdöntővé lépett elő a németek elleni meccs. Ha a győzelem nem is, egy-két szett is nagyon sokat jelentett volna.

 

Nagyot mentek a magyar lányok a címvédő ellen (fotó: Hunvolley)

“A törökök elleni meccsen telt ház előtt játszottunk, óriási élmény volt, de nagyon elfáradtunk benne. Egyrészt kevesebb, mint egy napunk volt pihenni a németek elleni meccsre, másrészt eléggé lelombozó volt az előző nap után a kongó csarnokban pályára lépni. Nemrég játszottunk felkészülési meccset a németekkel, és ott abszolút nem éreztük, hogy ne tudnánk legyőzni őket, egyenrangú fél voltunk. Most sajnos nem” - mondta Bozóki-Szedmák a harmadik 0-3-ról.

Kifulladtunk a fontos meccsekre

A csapatkapitány elmondta, elsősorban nem fizikailag fáradt el a csapat az első három meccsen, hanem fejben volt nagyon erős a sorozat, ráadásul emocionálisan is sokat kivette a rendkívül fiatal csapatból. Jött is a hideg zuhany a csoport egyetlen olyan tagja, Lettország ellen, amely mögöttünk állt a világranglistán.

Ami az első két fordulóban belőlünk hozta ki a fesztelen játékot, az az ekkorra már kiesett lettekből is ugyanúgy előhozta a kiváló teljesítményt. "Hozzá kell tennem, hogy nagyon jól felkészültek belőlünk, pontosan tudták, hol vannak a gyenge pontjaink, hova kell helyezkedniük és volt náluk néhány nagyon jó egyéni teljesítmény.”

 

Nagyon kellett volna a győzelem Lettország ellen, de nem jött össze (fotó: Hunvolley)

“Lassan kezdtünk, de a második és a harmadik szettet jó játékkal megnyertük. Én is azt gondoltam, hogy az első isztambuli nyert szettünk átbillenti a csapatot, és tulajdonképpen el is jutottunk odáig, hogy meccslabdánk volt a negyedik játszmában.”

“Hat meccslabdáról kikapni rettenetes érzés, de közben komoly lecke is. A csapat nagy része pályafutása során még nem játszott ilyen súlyú nemzetközi mérkőzést, és az ilyen meccsek megnyeréséhez tiszta fej kell. Sajnos rosszakat döntöttünk, vagy nem mertük elvállalni.”

A szett a letteké lett, ezzel biztossá vált, hogy nem juthatunk tovább (a remény életben tartásához 3-1-re kellett volna nyerni), és a döntő szettben gyorsan komoly hátrányba kerültünk, ahonnan már csak szorossá tudtuk tenni a játszmát.

A legrosszabb így búcsúzni

Az utolsó fordulóban azzal a Szlovéniával találkoztunk, amelyről előzetesen azt gondoltuk, a továbbjutásról döntő meccs lesz. Ehhez képest tét nélküli volt a találkozó, hiszen mi már kiestünk, ők már továbbjutottak. De csak az Eb miatt nem volt tétje, a világbajnokságra való kijutásunkat nézve iszonyú fontos volt a búcsúmeccs.

 

Az utolsó meccsen játszottunk a legrosszabbul (fotó: Hunvolley)

“Magasan a legrosszabb meccsünket játszottuk, nagy csalódás volt számunkra is, amit a pályán mutattunk. Gyengén is játszottunk, de még ennél is nagyobb baj volt, hogy se mentálisan, se taktikailag nem tudtunk felnőni a tét nélkül játszó szlovénokhoz. Olyan hibákat követtünk el, amik ezen a szinten nem megengedhetők” - mondta Bozóki-Szedmák a 3-0-ra elveszített meccsről.

“Azért nagyon bosszantó, hogy így alakult, mert ha az Eb szempontjából tét nélküli meccsen le tudjuk győzni Szlovéniát, megmaradt volna az esélyünk a világbajnoki szereplésre. Így sem szállt még el minden remény, de most már csak matematikai esélyünk van rá, nagy-nagy szerencse kellene hozzá. De sajnos mostanában nem vagyunk éppen szerencsések” - tette hozzá.

 

Lesz ez ennél sokkal jobb is, lányok! (fotó: Hunvolley)

“Persze szó sincs arról, hogy most temetői hangulat lenne, hiszen 2015 óta minden Európa-bajnokságon ott voltunk, és már a következőn is bebiztosítottuk a helyünket. Nagyon fiatal a csapatunk, óriási a fejlődési potenciál, és az ilyen tapasztalatok is sokat segítenek abban, hogy a következő nagy tornán már ne kövessük el ugyanezeket a hibákat.”

Összességében van bennem csalódottság, mert több volt bennünk ennél. "De elszánt is vagyok, mert egyre inkább azt érzem, hogy közeledünk a legjobbak szintjéhez, és ha ugyanúgy beletesszük a munkát, ahogy eddig, akkor biztos vagyok benne, hogy jönni fog az a szintlépés!”