Meglátni a vereségben a jót és a sikerben a hibát
2026. április 15. szerda 14:41
Lezajlott a férfi vízilabdázók világkupa-sorozatának Divízió I-es tornája, az igencsak furcsa lebonyolítású viadalon Varga Zsolt fiatal csapata kiharcolta a szuperdöntőben való részvételt. Csak azért nem beszélhetünk szuperlatívuszokban a magyar csikócsapat teljesítményéről, mert a már sehova nem számító (valójában teljesen értelmetlen) második csoportkörben mindhárom meccsét elveszítette.
“A legfontosabb cél a továbbjutás volt, mert így annak tudatában tudunk majd a szuperdöntő előtt együtt dolgozni, hogy van egy célja, egy kifutása az edzőtáborban elvégzendő munkánknak.
"Elégedett vagyok, mert ezt elértük, de látom a fejlődési pontokat is - és nem csak a vereséget hozó meccseken” - mondta Varga Zsolt a MOL Csapatnak.
Hat helyen változott az Eb-döntős csapat
A januári, belgrádi Európa-bajnokságon döntőbe jutott magyar csapat keretében hat változást eszközölt a kapitány a Világkupára, a kimaradók között volt négy abszolút kulcsjátékos, akiket fiatal tehetségek váltottak a pólóválogatottban. Ehhez képest a mieink a házigazda, kompletten felálló görögöket, a komoly tempóban fejlődő hollandokat, majd az Eb-győztes szerbeket is legyőzték, és ezzel a csoportkör után biztosították helyüket a Sydney-ben esedékes szuperdöntőben.

“A fiatalítás lépései általában úgy néznek ki, hogy a kezdőcsapat tagjai mögött kapnak egyre több játékpercet az új játékosok, és mind a terhelést, mind a felelősséget folyamatosan növeljük. Ebből most az lett, hogy egészen fiatal csapatrészek is voltak, azaz mondhatjuk, hogy bedobtuk a mélyvízbe azokat a játékosokat, akiknek esélyük van a Los Angeles-i csapatunkba is bekerülni.”
Részben tudatos döntés volt ez, ugyanakkor némileg kényszer is, hiszen voltak sérültjeink, illetve olyan játékosok, akikre próbálunk vigyázni, mert még nem teljesen egészségesek.
"A bajnokság legfontosabb szakaszában járunk, a klubkötelezettségeket is figyelembe próbáltuk venni, de még így is vittünk ki olyan pólósokat, akik, pár nappal az összetartás előtt még meccseket játszottak, és alig néhány közös edzéssel ugrottak a medencébe a válogatottban” - magyarázta a kapitány.

“Voltak olyan fiataljaink, akik első nagy tornájukon szerepeltek, mások jártak már velünk versenyeken, de még rutintalannak számítanak. Ezektől a fiúktól is a maximumot követeljük, de közben tudjuk, a húzóemberré válás lépcsőfokait nem lehet átugrálni. Nem várhatjuk tőlük, hogy ők lesznek azok, akik egy világklasszis ellenféllel szemben átbillentik a meccset. Ez nem így megy!”
Az eleje nagyon jól nézett ki
“A görögöket saját medencéjükben legyőzni óriási dolog, kivált annak tudatában, hogy ez egy igen erős összeállítású görög válogatott volt. A hollandok elleni győzelem azért volt nagy dolog, mert több gyenge periódusunk is volt a meccsen, de meg tudtuk fordítani a találkozót, és aztán legyőztük a szerbeket is, méghozzá kiváló játékkal” - idézte fel a kapitány az első csoportkört, amit egy második követett a két csoport első két-két helyezettjével.
Próbáltam rájönni, de nem igazán értem továbbra sem, ennek a második csoportkörnek mi értelme volt”
- mondta mosolyogva a kapitány. “Legutóbb volt két elődöntő és egy döntő, az szerintem pont jó volt úgy, de ha csak azt nézzük, hogy újabb három tétmeccsen tudtuk tesztelni magunkat, akkor nem panaszkodhatunk. Ennek ellenére hét nap alatt hat meccs azért borzasztó fárasztó” - tette hozzá az egykori olimpiai- és Európa-bajnok játékos.

A négy, a továbbjutását már bebiztosító csapat találkozóin – melyen a vetélytársak a teljes Eb-csapatukkal álltak fel – Spanyolországtól hullámzó meccsen, a görögöktől meglehetősen simán, az olaszoktól pedig nagy csatában kapott ki a magyar együttes.
“A spanyoloktól egy rossz negyed miatt kaptunk ki, de az eredmény vállalható, hiszen a centereket leszámítva a legerősebb összeállításban jöttek a selejtezőre. A görögök elleni második meccs is nagyon fontos élmény volt, mert megtapasztalhattuk, milyen komoly hátrányban vízilabdázni egy óriási motivációval érkező csapat ellen. Sajnos aznap gyengén játszottunk.”

“Az olaszok elleni meccs rendben volt, a teljesítményre összességében nem lehet panaszom, a végén ide is, oda is eldőlhetett volna, most nem mi jöttünk ki jól belőle. De az egy fontos tapasztalat, hogy akkor is tudunk eredményesen játszani, amikor fáradtak vagyunk és nem is a legjobb napot fogjuk ki” - magyarázta a kapitány.
Az értékelést egy edzőnek úgy kell végrehajtania, hogy a győzelmekben is keresi a hibákat, és a vereségekben is megtalálja a pozitívumokat.
"Volt mindkettőből bőven, a célt pedig elértük, ezért elégedetten térhettünk haza a világkupáról. Elemzünk, kiértékelünk, és folytatjuk a munkát!”

