Kovács Zoltán: Ami elromolhatott, az idén el is romlott
2021. május 15. szombat 09:00
“Nincs ezen mit szépíteni, rendkívül csalódott vagyok” - vett mély levegőt Kovács Zoltán, a MOL Fehérvár sportigazgatója, amikor a MOL Csapat felkérte, hogy értékelje a szezont.
“Szakmai és emberi hibák egész sora tette tönkre ezt a szezont, és a végén hiába volt a kezünkben az esély, hogy megmentsük az idényt egy kupagyőzelemmel, még ez sem sikerült.
"Nem lesz meglepő, amit mondok: a Vidinél senki nem lehet elégedett az idei munkájával, akár a szurkolók, akár a vezetőség, akár saját magunk elvárásait nézem, csalódást okoztunk” - mondta őszintén a sportigazgató.
Pedig nem indult rosszul
A MOL Fehérvár tulajdonképpen jól rajtolt tavaly nyáron - főleg ahhoz képest, amilyen súlyú változások beálltak a holtszezonban -, és egy kifejezetten formás európai menetelés végén egészen az Európa Liga-playoffig jutott. A Standard Liége azonban megállította a Vidit.

“Öt év alatt négyszer jutottunk el a csoportkör küszöbéig, ebből egyszer a BL-ben, egyszer pedig be is jutottunk az Európa Liga csoportkörébe. Ez, azt gondolom, kimondottan jó teljesítmény, és ha mindenhol úgy szereplünk idén, mint az EL-ben, egy szavam sem lenne. Kiejtettünk egy topligás csapatot, a francia Reimst, és a félidőben vezettünk a Liége ellen is.”
“A kiesés persze csalódás volt, mert nagyon be akartunk jutni a csoportkörbe, de a Liége ellen nem mi voltunk az esélyesek, bravúr lett volna a továbbjutás.
"Főleg, mert ekkor már erősen benne voltunk a szezonban is, és látszott, hogy komoly gondjai vannak a csapatnak. Ahogy vártuk is, elég sok gólt szereztünk, csakhogy a vártnál sokkal többet kaptunk, és a Fradi elkezdte növelni a távolságot.”
De mi volt a baj?
Bár a Vidi ősszel mindössze két meccset veszített el a bajnokságban, a döntetlenek és a kiegyensúlyozatlan játék miatt a Ferencváros alaposan meglépett a tabellán, pedig a budapestiek közben a Bajnokok Ligája csoportkörében is szerepeltek. Mi lehetett az, ami miatt nem tudott összeállni a Vidi?

“Utólag azt mondom, a legnagyobb gondunk az volt, hogy nem tudtuk pótolni a rutinos játékosokat. Ha egy csapatból olyan futballisták távoznak, mint Juhász Roli, Huszti Szabolcs és Paulo Vinícius, akkor kulcsfontosságú, hogy az öltözőben és a pályán is legyen olyanok, akik vállalják a felelősséget, és előlépnek.”
“Kellenek a vezérek, nélkülük lehetetlen eredményt elérni. Szeretném, ha a csapat belügye maradna, kiktől vártuk volna, hogy átvegyék a szenátorok szerepét a pályán és az öltözőben, de azt mindenki láthatta, hogy nem tudtuk megoldani a feladatot. Ez nem edzőkérdés, ezt egy közösségnek meg kell oldania saját magának, de sajnos nem történt meg.”
A nem különösebben sikeres, de nem is vállalhatatlan ősz után még lehetett bízni benne, hogy egy jó tavaszi hajrával az összeálló MOL Fehérvár a Fradi nyomába eredhet, és ott volt még a kupa is, ahol ellentmondást nem tűrően menetelt a Vidi. Tavaszra azonban nemhogy enyhültek volna a gondok, de még súlyosabbá vált a helyzet Fehérváron.
Nem Márton Gáboron akarja elverni a port
Kovács leszögezte, továbbra is hisz benne, hogy egy magyar edzőnek is jár annyi türelem egy hazai topcsapatnál, mint egy külföldinek. A nyáron kinevezett Márton Gábor nehéz helyzetet örökölt meg, hiszen a rutinos távozók hiánya mellett még a saját képére is kellett formálnia a Vidit. Hogy miért nem járt sikerrel, az Kovács szerint több összetevős probléma.

“Mi is láttuk, hogy egy bajnoki címért küzdő csapathoz képest vállalhatatlan mennyiségű gólt kapunk, és a csapat játéka is ingadozik, de ismertük a gondokat, ezért türelmesek voltunk. Úgy gondoltuk, tavaszra összeállhat a csapat, és bíztunk benne, hogy nem úszott el minden. Tartom, az alapgondolatunk jó volt, hiszen kezdeményező támadófocit játszottunk, és joggal bíztunk benne, hogy össze fogunk állni.”
“Bár a klub szigorú covidprotokolljának köszönhetően mi egészen jól jöttünk ki a vírushelyzetből, hiszen alig volt fertőzött játékosunk, a sérülések nem kíméltek minket."Kulcsjátékosok egész sora dőlt ki, elég csak a kapusaink eseteit végignézni, de több olyan ígéretes légiósunk is volt, aki sérülések miatt nem tudta megmutatni, mit tud valójában.”
“A 2021-es év úgy indult, hogy a Fradi kikapott Diósgyőrben, majd döntetlent játszott a Puskás Akadémiával, mi pedig az Újpest legyőzésével látótávolságon belülre jöttünk fel. Mielőtt azonban elkezdhettünk volna reménykedni, jött a kisvárdai vereség, majd otthon kaptunk ki a Honvédtól, és egy pillanat alatt minden összeomlott.”

A sportigazgató szerint nem lenne elegáns a részéről belemenni, hogy mit csinált rosszul Márton Gábor, arról viszont szerinte is el lehet vitatkozni, hogy nem vártak-e túl sokáig az edző menesztésével.
“Volt, ami működött, és volt, ami nem. Tartom, hogy a határon billegett a csapat, mert ha sikerül megtalálni a vezért, elindulhatott volna egy pozitív folyamat, és megoldást találhattunk volna a gondjainkra." Azt akartuk, hogy a játékosok és az edző is érezze a bizalmat a nehéz helyzetben, hátha ettől megindulunk. Ehelyett azonban egy olyan spirálba kerültünk, ahol már valóban tarthatatlan volt a helyzet, és egy idő után már nem látszott a kiút, ezért változtatnunk kellett.”
Február közepén, az MTK elleni hazai vereség után eljött a pillanat: a MOL Fehérvár felmentette Mártont, és a klubhoz ezer szállal kötődő pályaedzőt, Szalai Tamást nevezte ki átmeneti vezetőedzőnek.
Az új stáb meghozta a lendületet
Szalai jó munkát végzett, a megbízott edző irányítása alatt aratta a szezon legnagyobb bravúrját a csapat, amikor idegenben ejtette ki a Ferencvárost a MOL Magyar Kupából. Április elsejétől vette át a csapat irányítását Szabics Imre vezetőedző, illetve a stábjában helyet kapó Juhász Roland és Torghelle Sándor. A Vidi lendületbe is jött, Szabics irányítása alatt mindössze két vereséget szenvedett el.

“A Fradi elleni hazai vereség fájt ugyan, de azt gondolom, a játékunk rendben volt, egyszerűen nem volt szerencsénk. Szabicsék kiváló munkát végeztek, az új impulzus jót tett a csapatnak, és abszolút bizakodó volt a hangulat.”
“Szabics Imi korábban is jelölt volt a Vidi kispadjára, tárgyaltunk vele korábban is, de nyáron még nem tudtuk elhozni. Azóta is csak jobb edző lett, hiszen a topfutballban dolgozott, és büszke vagyok rá, hogy végül sikerült elhoznunk a csapatunk élére. Annak pedig kifejezetten örülök, hogy a fiatal stábjában Vidi-kötődésű egykori sztárjátékosok is helyet kaptak.”

“Szabics kiváló játékos volt, így megvan a hitele a csapat előtt, ráadásul olyan tudásanyagot ad a szakmai munkánkhoz, amire nagy szükségünk van. Hosszú távon számolunk vele” - szögezte le Kovács.
A boldogsághormon nyomában
Az első edzőváltás idején már egyértelműen látszott, hogy a bajnoki cím elment, sőt a Puskás Akadémia is megelőzte a MOL Fehérvárt, így egyre fenyegetőbbnek tűnt a lehetőség, hogy a Vidi akár Európáról is lemaradhat. Ennek elkerülésére persze ott volt még a MOL Magyar Kupa is, ahol kifejezetten nehéz sorsolása ellenére kiválóan menetelt a csapat.
“A miénk volt a legnehezebb sorsolás, hiszen a Vasassal, a Ferencvárossal és az MTK-val is idegenben kellett megmérkőznünk, mégis odaértünk a döntőbe”
- mondta Kovács, aki erősen elgondolkodott azon a felvetésen, hogy ha a Vidi megnyeri a kupát, sikeresnek mondható-e a szezon.

“Nem, sikeresnek semmiképpen nem mondhattuk volna, hiszen jóval komolyabb célokkal vágtunk neki az évnek. De mondanom sem kell, hogy mennyivel másabb lett volna a végjáték íze, ha végre egy kis boldogsághormonhoz jutunk egy trófea felemelésével. Egy kupagyőzelem gyógyír lehetett volna, hiszen minden évnek úgy vágunk neki, hogy valamit nyerni akarunk, de a bajnokhoz képest 22 pontos hátrányban célba érni semmiképpen nem nevezhető sikernek.”
Trófea helyett újabb csalódás
A kupadöntőnek úgy futott neki a MOL Fehérvár, hogy a bajnokságban mindhárom összecsapáson alaposan eltángálta az Újpestet, a MOL Magyar Kupa döntőjében mégis a lilák nyertek. Az inkább küzdelmes, mint színvonalas mérkőzést a MOL Fehérvár kettős emberhátrányban fejezte be, ennek ellenére arra nehéz magyarázatot találni, hogy mindössze egyetlen kaput eltaláló lövéssel zárta a 120 percet.

“Egyetértek Szabics Imrével, szerintem is egyértelműen sikeresnek mondható az az időszak, amit vele töltött el a csapat, de a kupadöntő miatt természetesen komoly hiányérzetünk van. Az első félidőben jobban játszottunk, de a szünet után érvényesült a Murphy-szabály: ami elromolhat, az el is romlik” - mondta Kovács, aki nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni a körülményeket illetően, mert “minden magyarázkodásnak tűnne.”
“Számomra nem a játékvezetői ítéletek, vagy egy-egy játékhelyzet a legfontosabb téma, mert ha őszinte akarok lenni, nem úgy játszottunk a döntőben, ahogy elvártuk magunktól.
"Ennek köze lehetett ahhoz is, hogy óriási nyomás volt rajtunk, és a játékosok nem bírták el a terhet, összeroppantak, és nem tudtak úgy teljesíteni, ahogy illett volna.”
A legszebb és a legcsúnyább
Kovács elmondta, az ő hite töretlen, továbbra is legjobb tudása szerint fog a Vidi sikeréért dolgozni, de nem tagadta, hogy nem könnyű a csapat helyzete. “Úgy kezdjük el a felkészülést, hogy számos játékosunk a válogatottakban fog szerepelni. De azt gondolom, jó úton indultunk el Szabics Imiékkel, meg is vannak a terveink a csapat megerősìtésére és biztos vagyok benne, hogy a következő szezont egy erős MOL Fehérvár kezdi majd el.”

Rákérdeztünk a sportigazgatónál, melyik volt számára a szezon legszebb, illetve legkellemetlenebb pillanata. “Bár a szezon összességében nem sikerült jól, azért megvoltak a maga kiemelkedő pillanatai. A Reims kiverése bravúr volt, és szép emlék, amikor idegenben legyőztük a kupában a Ferencvárost. De örülök annak is, hogy Szabics Imi és a stábja vezeti a csapatot, arra pedig kimondottan büszke vagyok, hogy több Vidi-játékos is kulcsszerepet vállalt a válogatott Eb-kijutásában.”
“Néhány nappal vagyunk csak a kupadöntő után, így most még az fáj a legjobban, hogy nem tudtuk megnyerni a Magyar Kupát. De összességében az a legkellemetlenebb, hogy ennyire lemaradtunk a Fraditól, mert hiába kiváló csapat az ellenfél, ekkora különbség nincs a két csapat között”
- sóhajtott Kovács.
“Nagyon sok problémánk volt idén, de pozitívan állunk a jövő felé. Reméljük, hamarosan visszatérhetnek a szurkolók a lelátóra, mert nélkülük semmi nem az igazi. Nagyon hiányzott a tábor, és bár ez a probléma minden csapatot ugyanúgy sújtott, sokszor talán pont a szurkolók támogatása hiányzott, hogy átbillentse a csapatot a holtponton” - zárta a gondolatait a sportigazgató.