Chema útja a hazai Eb-től az olimpiai kvalifikációig

2024. március 21. csütörtök 12:22

A férfi kézilabda-válogatott kapitányával, Chema Rodriguezzel fiatal és rutinos játékosokról, szívről és taktikáról, támogató közegről és ígéretes generációról beszélgettünk.

“Nem akkor vagy erős, ha soha nem buksz el, hanem akkor, ha felállsz a bukásból” - mondta Chema Rodriguez, amikor a férfi kézilabda-válogatottnál eltöltött időszakának zanzájáról kérdeztük. A spanyol születésű szakember megélt már óriási sikereket és hatalmas bukásokat is a válogatott élén, és mi is azzal kezdtük a beszélgetést, hogy mi történt a csapattal a 2022-es hazai rendezésű Eb és a 2024-es olimpiai selejtező között.

 
A kapitány és a sereg (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

“Két évvel ezelőtt összenyomta a fiúkat a tét, és nem tudtunk úgy koncentrálni az első meccsre, ahogy kellett volna” - mondta Chema, aki akkor Gulyás Istvánnal társkapitányként irányította a válogatottat. “De nem tagadhatjuk meg a múltunkat, főleg, mert az a fájó lecke, amit 2022-ben kaptunk, csak erősebbé tette a játékosokat, és ennek jó hasznát vettük az olimpiai selejtezőben.”

A szív és a taktika

Az Európa-bajnoki kudarc óta Chema egyedül viszi a válogatottat, és bár az azóta eltelt két év játékban nem mondható makulátlannak, az eredményeket tekintve nagyon is az volt. 2023-ban a vébé nyolcadik helye olimpiai selejtezőt ért, 2024-ben pedig történelmi Eb-szereplést hozott az 5. hely (és ezúttal a játék is egészen kimagasló volt), így érkeztünk el az olimpiai selejtezőre.

“A ‘22-es Eb előtt is kiváló tornákat hoztunk le, nem volt gond a csapat önbizalmával, mégis kudarc lett a vége. Tatabányán elértük a célunkat, pedig ugyanúgy benne volt, hogy nem járunk sikerrel, hiszen nagyon erős ellenfelekkel találkoztunk. Hogy mi volt a különbség a két torna között? Talán az, hogy mostanra olyan támogató közeg épült fel az öltözőben, ami a legnehezebb helyzeteken is képes úrrá lenni.”

“Nekem már akkor nagyon jó előérzetem volt, amikor a fiúk megérkeztek az edzőtáborba. Láttam, hogy őszintén örülnek egymásnak, és már az első edzésen éreztem, hogy sem a koncentrációval, sem a csapategységgel nem lehet gond."És mivel a taktikánk is készen állt, magabiztosan, önbizalomtól telve vártam a tatabányai selejtezőtornát, és szerencsére ez átragadt a csapatra is.”

“Hogy a szív vagy a taktika hozta-e meg a sikert, arra azért nehéz válaszolni, mert mindkettőre szükség volt. A portugálok elleni meccs hullámzásából nem tudtunk volna jól kijönni, ha nincs konkrét haditervünk minden helyzetre, de az sem lehet kérdés, hogy amikor Bánhidi Bence megsérült, Sipos Adrián pedig piros lapot kapott, nagy szükség volt a szívünkre, illetve a tatabányai közönség hihetetlen energiájára.”

A mentális erőről

Ha már a kapitány szóba hozta, muszáj beszélnünk a portugálok elleni utolsó tíz percről. A második félidőben a támadásban alaposan feljavuló portugálok kezében volt a meccs, a mieinktől előbb Ancsin Gábor, majd Bánhidi Bence dőlt ki sérülés miatt (bár utóbbi a hajrában visszajött védekezni), és úgy tűnt, a remek formában védő Bartucz László bravúrjai ellenére nagy bajban van a magyar csapat.

 
Nem volt biztos, hogy elég lesz a Bartucz-show (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

“Ezek a meccsek már csak ilyenek, az egyik pillanatban meglovagolod a hullámot, a másikban pedig már az ellenfél vezet három góllal. A hibák benne vannak a játékban, és tudtuk, hogy ha végig hiszünk a sikerben, a portugálok is bele fognak hibázni. Mentünk előre leszegett fejjel, tettük a dolgunkat és akkor sem veszítettük el a hitet, amikor nagyon nehéznek tűnt a helyzet.”

“Ahogy az utolsó perceket megnyertük, az olyan mentális erőről tanúskodik, amire óriási szüksége van a magyar válogatottnak."Sok egyénileg jobb csapat van nálunk a nemzetközi mezőnyben, a norvég és a portugál is ilyen, ezért nekünk csak akkor van esélyünk ellenük, ha valamiben felülmúljuk őket. Ez lehet a csapategység, a győzni akarás és persze egy ilyen kiélezett végjátékban az, ha fejben mi vagyunk az erősebbek.”

Az előlépő kulcsemberekről

Az utolsó tíz percre fordulva két góllal vezetett Portugália, Ancsin és Sipos már nem jöhetett vissza, Bánhidinek pedig jegelni kellett a bokáját. Ekkor azonban két olyan játékos vette a hátára a csapatot, akikkel kapcsolatban egy évvel ezelőtt az is meglepő lett volna, ha azt állítjuk, ott lesznek a válogatottban a sorsdöntő olimpiai selejtezőben. Imre Bencéről és Bartucz Lászlóról van szó.

 
Sokat köszönhetünk a MOL Tatabánya kapusának (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

“Őszintén megmondom, más kapusokban gondolkodtunk, de [Bartucz] Laci olyan jól védett a klubjában, hogy behívtuk. Leültünk beszélgetni, elmondtam neki, szerintem miben kéne változtatnia, és azonnal elkezdett dolgozni a játékán."Tökéletesen alkalmazkodott a helyzethez, egy szempillantás alatt beépült a csapatba és nagyon gyorsan bizonyította, hogy köztünk van a helye.”

De mit kellett változtatnia a kapusnak, aki már az Eb-n is a csapat egyik hőse volt? “Azt szeretem, ha a kapus egy védés után azonnal játékba hozza a labdát, ezzel kapcsolatban volt egy kis dolgunk Lacival, de azonnal elfogadta, amit kértünk tőle. Nagyon jó srác, igazi csapatember, akivel öröm egy edzőnek együtt dolgozni. Meggyőzött, hogy köztünk a helye és fantasztikus teljesítménnyel hálálta meg a bizalmat.”

 
Imre Bence klasszis teljesítményt nyújtott (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

“Imre Bence és Fazekas Gergő története nem ilyen romantikus, mert láttam őket az utánpótlás-válogatottban, és biztos voltam benne, hogy mindketten képesek a legmagasabb szinten teljesíteni a felnőttek között is. Az kérdés volt, hogy mentálisan készen állnak-e a feladatra, és ebben a csapat sietett a segítségükre: a rutinos játékosok olyan támogató közeget biztosítottak nekik, hogy biztos volt, nem törnek össze a nehéz pillanatokban sem.”

“Azt viszont szeretném külön is elmondani, hogy bár voltak látványosan kiemelkedő teljesítmények, én kapitányként az egész csapatot szeretném kiemelni. Nem is mindig biztos, hogy az a legfontosabb kulcsszereplő, aki a legtöbb gólt lövi, és ez a magyar válogatottra különösen igaz, mert mi csak akkor tudjuk állni a versenyt a legjobbakkal, ha csapatban gondolkodunk.”

Párizsról, sőt Los Angelesről

A kéziszövetség azzal biztosította feltétlen bizalmáról Chemát, hogy már a kvalifikációs torna előtt meghosszabbította a szerződését. Nem is rövid időre: a következő olimpiai ciklusnak is a spanyol születésű szakemberrel megy neki a férfi kézilabda-válogatott.

 
Újabb ciklus Chema Rodriguezzel (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

“Örülök, hogy megkaptam a bizalmat, annak pedig még inkább, hogy ez három fél megegyezése volt: egyrészt a szövetségnél úgy látták, hogy jó munkát végzek a csapattal, másrészt a játékosok is azt akarták, hogy együtt menjünk tovább. Én pedig boldog vagyok Magyarországon, szeretek a csapatommal dolgozni és úgy érzem, ahogy bennem edzőként, úgy a válogatottban csapatként is bőven van még kiaknázandó lehetőség.”

A szövetségi kapitány elmondta, még nem ismerjük a párizsi sorsolást, de az már most biztos, hogy az elitmezőnnyel találkozik a magyar csapat az olimpiai tornán. Chema nem akart számszerű célokról beszélni, a legfontosabb megállapítását mégis erre a kérdésre válaszul adta.

“Nem mondhatjuk azt, hogy kimegyünk a pályára Franciaország ellen, és biztosan le fogjuk győzni. Azt viszont mondhatjuk, sőt mondjuk is, hogy még Franciaországnak is nagyon komolyan kell vennie a Magyarország elleni meccset, mert ha van is tudásbeli különbség a két csapat között, aki félvállról veszi a mieinket, az nem jár jól” - mondta elszántan a kapitány.

 
Egy boldog kapitány (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

“Úgy gondolom, már az komoly büszkeség, ha kijelentjük, hogy mindenkinek a legjobbját kell hoznia ahhoz, hogy legyőzze a magyarokat. Mi Norvégia ellen is úgy futottunk ki a pályára Tatabányán, hogy le akarjuk győzni őket. Nem jártunk sikerrel, ám ehhez az is kellett, hogy a kiváló norvég csapat nagyon jó meccset játsszon, és megmutassa az erejét teljes valójában. Ezért mi, ha vereséggel is, de büszkén jöhettünk le a pályáról.”

Chema hozzátette, sokat számít neki, hogy a következő olimpiai ciklusra is megkapta a bizalmat, de tudja, hogy nagyon sok munka vár rá, hiszen míg jelen pillanatban tökéletesnek mondható a fiatal és rutinos játékosok elegye a csapatban, addig az olimpia után - várhatóan - többen is nyugdíjazzák magukat a mostani alapcsapatból.

 
Ezt még átélnénk néhányszor (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

“Kicsit előre szaladtunk, azt hiszem” - mondta széles mosollyal a kapitány. “Egyelőre nemhogy az olimpiára, de annak a legelső meccsére fogunk csak koncentrálni, aztán majd jöhet a többi. Annyit viszont mindenképpen le kell szögeznem, hogy az utóbbi tornákon berobbant fiatalokat továbbiak fogják követni, az utánpótlásunkból olyan nagyszerű fiatalok jönnek ki, akikkel már körvonalazható a férfi kézilabda-válogatott következő korosztálya. És ezt mindig megnyugtató látni egy kapitánynak."

MOL Sportágak
MOL Csapat